Nébih: a fogyasztók többsége elutasítja kettős minőséget

A fogyasztók többsége elutasítja a kettős minőséget, vagyis azt, ha azonos márkanév alatt országonként eltérő minőségű élelmiszerek kerülnek forgalomba – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legutóbbi felmérésének kedden közölt adataiból.  

Hirdetés

A laboratorium.hu honlapon olvasható közlemény szerint már 2017-ben is sokan számoltak be eltérésről a belföldön és a külföldön kapható termékek között. 2019 tavaszán, amikor hasonló felmérést készítettek, a több mint ezer megkérdezett csaknem ugyanekkora, 50 százalékot közelítő arányban válaszolt úgy, hogy szerinte van különbség, és az ilyen esetek több mint 95 százalékában a külföldi gyártású terméket ítéltek jobbnak. Legtöbben, 240-en az édességeket említették példaként a kettős minőségű élelmiszerekre. Csaknem 60 százalék elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy gyártó azonos márkanév alatt eltérő minőségű élelmiszereket forgalmaz, és kevesebb, mint 40 százalék volt elfogadóbb. Utóbbi azt jelenti, hogy ők egyértelmű jelölés esetén elfogadhatónak tartják a különbséget.
A kettős minőség tényét a Nébih ellenőrzése is megerősítette. Tavalyi vizsgálatuk 51 termékpárból 27-nél talált érzékszervi eltérést, de a korábbi vizsgálatok is jelentős arányban észleltek különbséget a termékpárok között.
Az uniós jogszabályok nem tiltják eltérő összetételű termékek forgalmazását, de a közlemény szerint ez a gyakorlat megkérdőjelezhető, mert megtévesztheti a vásárlókat.

A  kettős minőség jelenségének rövid története

A kettős minőség jelenségének létezésére a Szlovák Fogyasztók Egyesülete által 2011-ben elvégeztetett és közzétett vizsgálati eredmények hívták fel a figyelmet. A felmérés során több tagállamban forgalmazott, azonos márkájú termékek különböző országokból – Németország, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Romániában és Bulgária – származó mintáit hasonlították össze. 

Az eredmények rávilágítottak, hogy a Nyugat-Európában forgalmazott élelmiszerekhez képest bizonyos szempontok – például összetétel, érzékszervi tulajdonságok – szerint a Kelet-Közép-Európában forgalmazott termékek eltérnek. Az ismertetett adatok kapcsán a kelet-közép-európai régió országainak vezetői közösen léptek fel, és kérték az Európai Uniót a jelenség kivizsgálására. Ezzel párhuzamosan az említett országokban több termék-összehasonlító vizsgálatot is lefolytattak, amelyek közül volt, amelyik igazolta a kettős minőség jelenségét, és volt, ahol nem találtak eltérést az összevetett termékek között. 

Mindezek hatására Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság akkori elnöke 2017. évi értékelő beszédében elítélte a kettős minőség gyakorlatának alkalmazását, az Európai Bizottság pedig még ugyanezen év júniusában közreadta a tisztességtelen gyakorlatok hatékonyabb tagállami kezelését szolgáló útmutatóját. A Bizottság közösségi szinten a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (UCPD) módosítására tett javaslatot, amelyet a „fogyasztóvédelmi csomag” (New Deal for Consumers) részeként tárgyalt a Tanács fogyasztóvédelmi és információs munkacsoportja. 

A „fogyasztóvédelmi csomagot” 2019 áprilisában fogadták el és ebben tisztességtelennek minősítették a kettős minőség fogyasztókat megtévesztő módon való alkalmazását. Ugyanakkor a szöveg kimondja, hogy létezhetnek olyan objektív indokok (például a nemzeti előírások, az alapanyagok elérhetősége vagy szezonális jellege stb.), amelyek esetében tolerálható a kettős minőség jelenléte.