A közel 9000 négyzetméteres épületet a Kossuth-téri metróállomással egybeépítve kivitelezte a Market, a helyén levő MTESZ-székházat teljesen elbontották írja az MTI.
Szabad György eszménye volt a népfelség, azaz a demokrácia elve, a nemzeti függetlenség és a nemzeti összetartozás gondolata, a polgári értékrend, valamint a magyarok és zsidók közötti értékteremtő sorsközösség a hazában – fogalmazott Kövér László.
Hozzátette: Szabad György – a rendszerváltozás utáni első szabadon választott törvényhozás elnöke – ragaszkodását tragikusan próbára tette a 20. századi történelem, de ő nem bizonyult hűtlennek soha, nem ringatta magát illúziókba, és soha nem bocsátkozott önáltató kompromisszumokba. Életpéldájával arra tanított bennünket, hogy eszményeink alkotó hazafisággal mindig valóságteremtő erővé alakíthatók – hangoztatta Kövér László.
Hangsúlyozta: a magyar állami függetlenség és nemzeti szabadság legnagyobb 19. századi harcosának a nevét viselő téren a kossuthi eszményeket a 20. században talán a legalaposabban ismerő tudósról és politikusról elnevezett épület nyitja meg kapuit a 21. században.
„A Kossuth tér a hazának a történelem által megszentelt, jelképértékű mozaikdarabja. Minden építésnek és rombolásnak, ami ezen a téren történt, illetve történik, üzenete van a magyarság számára. Üzenet a haza előtt álló esélyekről vagy éppen a rá leselkedő veszélyekről, üzenet az adott kor nemzedékeinek hitéről, nemcsak a létező, hanem a lehetőségként élő hazában is, üzenet a nemzedékek cselekvőképességről, és az elvégzett munka értelméről”– fogalmazott.
Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Bukovics Gyula, Hültl Dezső és építésztársai hittek abban a hazában, ami lehet, hittek abban, hogy az Országház környezete is azzá tehető, ami lehetne s aminek kellene lennie, de akkor ők még csak a tervrajzaikon láthatták olyannak az Országház előtti teret, mint amilyennek mi napjainkban látjuk. A 20. század, keserves áron, de megtanította a legjobb magyarokat arra, amit gróf Klebelsberg Kuno úgy fogalmazott meg, hogy eszmények nélkül nem lehet, illúziók fogságában pedig nem érdemes élni – mondta a házelnök.
Úgy folytatta: Szabad György ennek az életiskolának a legjobb tanítványai közé tartozott. Hitével, tudásával és munkájával éltette az eszményeit, amelyek viszont őt is oltalmazták mindig, a legnehezebb időkben is – mutatott rá Kövér László.
Hozzáfűzte: azoknak, akik – vele együtt és az ő nyomdokain járva – hittek és hisznek a nemzeti demokrácia eszményében, erőt és bátorítást ad Szabad György és mindazok példája, teljesítménye, akik egy, az önmaga sorsa fölött uralkodni képes, szabad és független Magyarország felépítésének szándékával fogtak bele a rendszerváltoztatás történelmi vállalkozásába.
Kitért arra is: 2010 után a nemzet főterének a szoborrombolások előtti arculatát helyreállították, az építészeti tájsebeket begyógyították, és az avatandó épülettel teljes egészében megvalósították azt az építészeti elképzelést, amelyet az előttük járók megalkottak és meg akartak valósítani. A Kossuth téren nemcsak az igazságérzet, hanem a történelmi integritás követelménye is azt kívánta, hogy a 21. században megépüljön az az épület, amelynek megépítését a 20. század második felében éppen a történelem akadályozta meg – mondta a házelnök, kiemelve: a Szabad György Irodaház épülete – homlokzata által – a hagyomány és – belvilága révén – a korszerűség elegáns ötvözete.
Kövér László jelezte: a Szabad György Irodaház kilencezer négyzetméteren az Országgyűlés Hivatala háromszáz munkatársának biztosít helyet, és több mint háromezer szakember két esztendőnyi munkájának az eredménye.
Kovács István professzor, aki Szabad György tanítványai nevében emlékezett, kiemelte: az egykori politikus tudományos gondossággal előkészített előadásain életre kelt a kor, és annak történelemformáló emberei, Kossuth, Széchenyi, Eötvös, Deák és mindazok, akik mögöttük felsorakoztak. A történelmet nem csak tanította, alakította is. Előadásain, szemináriumain nemcsak a feltétlen szakmai igényesség követelményével szembesültek, hanem azt is megértették, mit jelent a haza iránt érzett felelősség. A jellem számára ugyanolyan fontos volt, mint a tehetség és a szorgalom – idézte fel Kovács István.
Az ünnepségen, amelyen részt vett Szabad György özvegye és lánya is, leleplezték a korábbi házelnök aulában elhelyezett bronzmellszobrát.
